Sokan kizárólag a „start-up” cégek fejlesztéseivel azonosítják az innovációt, és a finanszírozási lehetőségek kiválasztása során csupán a kezdő, technológiaintenzív vállalkozások számára rendelkezésre álló eszközökben gondolkodnak. Az innovációfinanszírozás ennél azonban jóval szélesebb intézményrendszerrel rendelkezik.
Az OECD és az Európai Bizottság által készített Oslo kézikönyv egészen széles értelmezést ad az innováció fogalmának: azt új vagy jelentősen javított termékként, szolgáltatásként vagy eljárásként, valamint új marketing, illetve szervezési-szervezeti módszer bevezetéseként határozza meg. Az innováció tehát jóval több az egyetemi ún. spin-off cégek K+F programjainál vagy az egyetemista startupperek mobilkommunikációs üzleti ötleteinek megvalósításánál. Az innováció egy olyan alapvető vállalati folyamat, amelynek kiemelt helyen kell szerepelnie minden üzleti vállalkozásban. Az innováció fő sodrában az érett hazai és nemzetközi vállalatok haladnak, akik stabil és komoly tőkeerővel, tapasztalt szakembergárdával és innovációs előélettel rendelkeznek.
Az innováció megvalósításához számos finanszírozási mód társul (ezek közül többről már korábban írtunk is). A különböző lehetőségek a finanszírozás struktúrájában, a finanszírozó személyében, a felek közti kockázatmegosztás és az elvárt hozamok arányaiban, akár szélsőségesen is eltérhetnek.
- Tudományos és kutatási alapok
Ezek az alapok olyan nagyon korai szakaszban lévő fejlesztéseket finanszírozhatnak, ahol az elképzelés üzleti alkalmazhatósága, eredménytermelő képessége még nem igazolt.
A kezdő vállalkozók gyakran még a fejlett pénzügyi piaccal rendelkező országokban sem képesek „intézményesült” forrásbevonásra: a vállalkozás alapítására barátoktól, családtól, a kockázattal kevésbé foglalkozó „hóbortos” ismerősöktől kérnek kölcsönt.
- Üzleti angyalok, privát befektetők
A vállalkozói, vagy ritkábban intézményi pénzügyi háttérrel rendelkező üzleti angyalokról már írtunk itt és itt.
- Magvető (seed) és start-up alapok
Kezdő, innovatív vállalkozások finanszírozására szakosodott alapok, melyek a pénzügyi források mellett menedzsmentszolgáltatásokat (irodát, üzletfejlesztési know-how-t, könyvviteli szolgáltatásokat) is biztosítanak a portfóliójukba kerülő cégek számára.
Hazánkban a Jeremie-alapok elindulásával több alapkezelő is keres magvető és korai fázisú befektetéseket, illetve néhány nemzetközi start-up befektetési gyakorlattal rendelkező üzletember is megjelent a kezdő innovatív vállalkozások közösségeiben. Az alapkezelőkkel való kapcsolatfelvételhez célszerű pénzügyi-befektetési szaktudással rendelkező szakember támogatását kérni, ezzel is gyorsítva és gördülékenyebbé téve a nem egyszerű, sokszor 9-12 hónapig is elhúzódó elemzési-átvilágítási folyamatot.
- Innovációs alapok
Ezek az alapok a már létrejött és bejegyzett eljárásokba, termékekbe fektetnek, elsősorban azok piacra vezetésének, tömegszerű értékesítésének finanszírozása céljából.
- Kockázati tőke
A kockázati tőkealapokról és azok befektetési célpontjairól már korábban többször cikkeztünk.
- Állami és uniós források, adókedvezmények
Az állam, illetve az EU az innovációt több formában is támogathatja. A Jeremie-alapok esetében például a támogatás az alapkezelők által kihelyezett forrásokra vonatkozik, így a vállalatoknak alacsonyabb hozamot kell fizetniük az igénybevett finanszírozásra. Léteznek még speciális, akár vissza nem térítendő K+F vagy innovációs támogatások is. Az egyik leggyakoribb finanszírozás a K+F célzatú adótámogatás.
- Projektvállalatok, partnerségek
Önmagukban nem értelmezhető módszerek, inkább csak egy másik finanszírozási formát egészítenek ki. Közös tulajdonságuk, hogy az adott innováció kockázatát jogi és üzleti értelemben az anyavállalatról egy projekttársaságba választják le, majd opcionálisan ide történik a partnerek bevonása is. Fontos, hogy a társak sosem pusztán pénzt hoznak: a partnernek a pénzen kívül értékesítési csatornát, szaktudást, kapacitást vagy más fontos erőforrást is rendelkezésre kell bocsátania.
- Saját tőkéből való finanszírozás
Bizonyos nagy kockázatú, de kiemelkedő hozamlehetőséggel kecsegtető innovációs projektumok (pl. gyógyszeripari fejlesztések) esetében elképzelhető, hogy a szponzorvállalatok a finanszírozást saját forrásból vagy alapműködésük fedezete mellett felvett hitelből (eszközeladásból) biztosítják.
Az innovációs program részletes kidolgozása, az egyes érintettek érdekeinek feltérképezése szükséges ahhoz, hogy a projekt megfelelő finanszírozási terve elkészülhessen. Ennek célja, hogy az innovációs életszakaszok különböző pontjaihoz rendelje a finanszírozási módszert, illetve azok megfelelő mixét (fund raising), és sikerre vigye az egyes tőkebevonási lépéseket.
