HTML doboz

HTML

A Reconcept

A Reconcept a magyar piacon egyedülállóan a válságba jutott és működési nehézségekkel küzdő, de megmenthető vállalkozások összetett pénzügyi problémáira nyújt hosszú távú megoldást.

RECONCEPT.HU

Reconcept Blog

Blog vállalati pénzügyekről és vállalkozással kapcsolatos gazdasági témákról, fókuszban a sikeres vállalkozás és az ehhez szükséges pénzügyi és üzleti struktúrák kialakítása, eredményes működtetése. Vélemények, tények, hírek, elemzések és ötletek, amelyek segítenek eligazodni az üzleti világban.

Kapcsolat

A bloggal kapcsolatosan felmerülő kérdéseivel, kéréseivel kapcsolatosan, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségünkön: blog <k u k a c> reconcept.hu

Taxative blog

jalsovszky_uj_arany.png

Nincs megjeleníthető elem

Friss topikok

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  1. egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó,
  2. jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  3. a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak; 
  4. szándékosan félrevezető jellegűek;
  5. tisztán politikai tartalmúak;
  6. a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  7. sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  8. reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Moderálás

Bejegyzésre érkező hozzászólások moderálására a Reconcept Kft. a jogot fenntartja. A hozzászólás a beérkezéstől számított maximum 24 órán belül megjelenik. A hozzászólások, nem feltétlenül tükrözik a Reconcept Kft. véleményét, azok tartalmáért a társaság nem tehető felelőssé.

Jogi közlemény

Az oldalon és a bejegyzésekben közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek és nincsenek tekintettel az olvasók egyéni igényeire és adójogi helyzetére. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért a Reconcept Kft. nem vállal felelősséget. A közzétett információk nem minősülnek továbbá tanácsadásnak (úgymint adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak), és ezáltal nem helyettesítik a társaságunk szakértőivel folytatott személyes megbeszélést. A jelen honlapon feltüntetett linkeken keresztül elérhető weboldalakon található információk alapján hozott, illetve az azokra alapozott üzleti döntésekből eredő károkért a Reconcept Kft. nem vállal felelősséget.

 

Konszolidáció vagy a törülköző bedobása

Gondolatok a bankpiac átalakulása kapcsán

2014.07.03. 08:00

Az elmúlt 5 évben a válság, a piaci és szabályozói feltételek változásának hatására több iparágban teljes átrendeződés kezdődött meg. Bizonyos területeken ez mára befejeződött, máshol még folyamatban, megint más iparágak egyszerűen csak megszűntek. Az elmúlt napok eseményei után nem kérdés, hogy a bankrendszer átalakulása is küszöbön áll.

A devizahitelesek helyzetét rendezni célzó legújabb kormányzati tervek gyors értékelését több oldalról elvégezte a gazdasági sajtó, az elemzők és a központi bank. Fontos részleteket még nem látni tisztán, de egy biztosnak látszik: nagyon komoly veszteség keletkezik az érintett bankoknál. Az MNB 600-900 milliárd forintot kalkulált, de mások is több száz milliárd forintos nagyságrendre jutottak. Nyilván az összeg egyre pontosabb lesz, ahogy halad a folyamat előre. Az írás központi gondolata szempontjából azonban csak az a lényeges, hogy üzleti alapon gondolkodva nagyon nagy összegről van szó.

Persze nem a rendszer egészének méretéhez képest. Kicsi a magyar gazdaság, de a pénzügyi rendszerben leginkább százmilliárdokban kell a dolgokat mérni. A bankok összevont tőkéjéhez képest már sokkal komolyabb az összeg, de ahogy az MNB 2014. májusi Pénzügyi Stabilitási Jelentéséből kiderül, a hazai bankrendszer tőketöbblete (azaz a szabályozók által elvárt minimális tőkekövetelmény feletti tőkeösszeg) ezt az összeget jócskán meghaladja. A statisztikai átlag azonban elfedi a valóságot. A kb. 1.300 milliárd forintnyi tőketartalék több mint felével 3 bank rendelkezik.

Ha tehát a szóban forgó fizetési kötelezettségnek meg kell felelni, könnyen előállhat az a helyzet, hogy a nem elegendő tőketartalékkal rendelkező szereplők tőkebevonásra kényszerülnek. Miután vélhetően a külföldi tulajdonú nagybankok rendelkeznek fajlagosan kisebb tőkével (a független szereplők nagyobb tartalékkal kell működjenek, hiszen nincsen egy „gazdag nagybácsijuk”, aki kifizeti a számlákat, ha minden rosszra fordul), ezért feltételezhetnénk, hogy mint az elmúlt években mindig, majd most is jönnek a tulajdonosok és tőkét emelnek érdekeltségeikben.

Lehetséges. Mint ahogy akár az is, hogy egyik-másik szereplő tulajdonosa nem akar már több pénzt tenni a közép- és hosszú távon legjobb esetben is csak alacsony jövedelmezőséget produkálni képes, az elmúlt években tartósan veszteséges leánybankjába. A lakossági devizahitelek nyújtásában a külföldi hátterű nagybankok az átlagos piaci részesedésükhöz képest jelentősebb arányban vettek részt. Könnyen lehet, hogy a többszáz milliárd forintnyi kötelezettség döntő része 3-4 szereplőt terhel majd – mégpedig pont azokat, akik a kisebb tőketartalékkal működnek.

Nyilván az esetleges más jövőbeni, lakossági devizahitelezést érintő intézkedések is ezeket a bankokat fogják elsősorban terhelni. A gazdasági sajtóban és az MNB idézett jelentésében már megjelent „rossz bank” elképzelés (mi is foglalkoztunk vele itt) részben ugyanezeket a piaci szereplőket érinti. Ezen a területen is 1.000 milliárd forintnyi hitelről, és potenciálisan akár 100-200 milliárd forintnyi újabb értékvesztési, azaz tőkepótlási kötelezettségről lehet szó.

Miért is van ez az átfedés? E külföldi nagybankok az 1990-es években és a 2000-es évek elején elsősorban vállalati, önkormányzati és privát banki ügyfeleket szolgáltak ki, és csak későn kezdtek a lakossági piacon terjeszkedni. A lemaradásukat – például a kedvezményes kamatozású forint jelzáloghitelek piacán – olcsó(nak tűnő) devizatermékekkel próbálták behozni, melyben megtámogatta őket a forrásban gazdag külföldi tulajdonosi kör. A devizahitelek alacsony kamata és a forint historikus árfolyampályája megfelelő értékesítési argumentumnak bizonyult. Azaz a meghatározó pénzügyi szolgáltatók, a nagybankok egy jól meghatározható csoportjánál az erős vállalati hitelezési aktivitás jelentős lakossági devizahitelezéssel párosult.

Fenti okfejtésből – mely persze a konkrét, egyedi bankszintű adatok ismeretének hiányában legfeljebb naiv gondolatkísérletnek tekinthető – az következhet, hogy a következő időszakban a néhány, piaci súlyában jelentős, tartósan veszteséges szereplő tulajdonosának akár százmilliárdos nagyságrendben is (újra) tőkét kell emelnie magyar érdekeltségében.

Üzletről beszélünk: a tulajdonos akkor fogja a forrást biztosítani – feltételezve, hogy erre egyébként személyében nincs kötelezve és rendelkezik ennyi tőkével -, ha annak megtérülése megalapozott üzleti terv alapján belátható. Ha nincs ilyen üzleti terv és nincs megfelelő nyereséget biztosító üzleti modell sem, akkor a tulajdonos még egy tényezővel kalkulálhat: az önmagában veszteséges magyarországi működés fenntartása a más célpiacokon meglévő ügyfelek kiszolgálása szempontjából elengedhetetlen. Érthetőbben: az osztrák bank úgy tudja a burgenlandi gazdát kiszolgálni, ha segíti a magyarországi tevékenységét is, az olasz bank akkor tud egy nemzetközi banktenderen eredményes lenni, ha a multi számára globális, Magyarországot is lefedő szolgáltatást tud nyújtani. Ha ezen számítások sem vezetnek pozitív eredményre, akkor nincs értelme „jó pénzt dobni a rossz után”.

Minden egyes piaci szereplőnél máshol húzódik az a fájdalomküszöb, amit még hajlandó elviselni a jövőbeni üzleti kilátások, a nemzetközi üzleti presztízs fenntartása és egyéb szempontok miatt. Egy dolog viszont biztos: a devizahitelesek helyzetének megoldása mellett kiemelt fontosságú a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása. Eddig minden tulajdonos elviselte a különböző többletterheket, finanszírozta a veszteségeket. Nem lesz ez mindig így – nem véletlen beszélnek a szakértők már egy ideje a piaci konszolidációról. Ha valamely pénzügyi szolgáltató a kivonulás mellett dönt, esetleg ennél drasztikusabb eszközhöz nyúl (nem teljesíti a tőkefeltöltési kötelezettségét), akkor a rendszernek gyorsan alkalmazkodnia kell. A fizetési forgalom biztonsága, az egyes ügyfelek és más pénzügyi szolgáltatók gazdálkodása, és persze a megtakarítások egy pillanatra nem sérülhetnek a piaci szereplők szuverén döntése miatt.

A politikai szándék, a gazdasági és pénzügyi konszolidáció fontos. A megvalósítás azonban olyan kockázatokkal járhat, amelyek pontos megértése elengedhetetlen a döntéshozók, a szabályozó és felügyeleti hatóság és persze végső soron valamennyi gazdasági szereplő számára.

4 komment

Címkék: bank válság állam finanszírozás kockázat veszteség bankrendszer kötelezettség tulajdonos kockázatvállalás portfolioblogger

A bejegyzés trackback címe:

https://reconcept.blog.hu/api/trackback/id/tr966468035

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

polyvinyl · http://beszelomajom.blog.hu 2014.08.13. 18:04:15

"egyik-másik szereplő tulajdonosa nem akar már több pénzt tenni a közép- és hosszú távon legjobb esetben is csak alacsony jövedelmezőséget produkálni képes, az elmúlt években tartósan veszteséges leánybankjába. "

Nagyon helyes!

Vegyék észre, hogy a magyar piac kicsi, a vérszívók meg sokan vannak rajta!

Húzzanak haza a vérbe, egy 10 milliós ország nem tud, és nem is AKAR eltartani ennyi pofátlan, gátlástalan, rabló bankot!

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.08.13. 18:04:48

"nagyon komoly veszteség keletkezik az érintett bankoknál."

Miféle veszteség a bankoknál? Veszteség a hitelfelvevőknél keletkezett a bankok tisztességtelen magatartása miatt.

Az nem veszteség, hogy vissza kell fizetni a hitelfelvevőktől korábban tisztességtelen módon elcsalt pénzt.

Netuddki. 2014.08.13. 18:05:31

Tudod mit mondok? Kp.-ba kérem a fizetésem! Máris spórolok havi több ezret. Most gyakorlatilag egy számomra teljesen felesleges "szolgáltatásért" fizetek egy csomó pénzt a banknak. Cserébe még azt is megspórolom, hogy 20%(!!!!!) fölötti kölcsönökkel zaklassanak. De minek zaklatnak ha úgysem akarnak kölcsön adni?
Tanulság? Magyarországon nagyon rosszul működik a bankszektor. Még szép, hogy átalakításra szorul! De persze nem úgy ahogy az ecceri pocakos focista elképzeli.

Reconcept 2014.09.16. 13:52:23

www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/devizahiteles_csomag_melyik_bank_megy_csodbe.203735.html

A kérdés inkább az, hogy melyik bank fogja bővíteni a működésének azt a részét, amire szükség lenne (fizetésforgalom, elektronikus szolgáltatások, vállalati hitelezés, értékpapír ügyletek).
süti beállítások módosítása