Drámai hatása is lehet annak, ha egy vállalkozást nagymértékben sújt a bankok által átutalási költségként továbbterhelt tranzakciós illeték. Éves szinten ez akár több százezres kiadást is jelenthet egy kisvállalkozásnál és ez bizony jelentősen gyengítheti őt külföldi versenytársaival szemben. Mi jelentheti a megoldást?
Hetek óta a Magyar Nemzeti Bank növekedési hiteléről szóló hírektől zeng a magyar sajtó. A program december 31-ig tartó első körében 500 milliárd forintnyi olcsó (2,5 százalékos kamatú), állami támogatású hitelt kaphatnak a cégek a bankoktól, majd 2014 végéig további 1500 milliárdot abban a reményben, hogy beindulnak a beruházások, jobb helyzetbe kerülnek a hazai vállalkozások és élénkül a gazdaság. De ki az, aki tényleg hozzáfér ehhez a pénzcsaphoz?
Az utóbbi években egyre több cégvezető, tulajdonos számára lettek testközelből ismertek a Társasági Törvény (Gt.) alultőkésítésre vonatkozó rendelkezései. Ilyen például, hogy a társaság csökkenő saját tőkéjét bizonyos szint elérése estén meg kell emelni, ellenkező esetben a vállalkozást akár törölheti is a cégbíróság.
Még mindig riasztóan magas a megszűnő cégek száma Magyarországon: 2013. harmadik negyedévében 8511 cég szűnt meg. Pedig pénzügyi reorganizáció révén gyakran megmenthető és újraéleszthető egy-egy adósságspirálba került vállalkozás, pénzükhöz juthatnak a hitelezők és megmarad a tulajdonosok presztízse is. Mindez komoly kompromisszumokkal és erőfeszítéssel jár.
