Reconcept Blog

Ha a vállalat ingatlan vételére vagy eladására készül, kellemetlen meglepetést okozhat neki a NAV: az adóhivatal ugyanis felülbírálhatja az illeték előre kiszámolt összegét. Lehet-e készülni a többletköltségre és ha igen, hogyan ?

Csodaszer nincs, csak éjszakába nyúló tárgyalások – erről már szereztünk tapasztalatot az elmúlt években, amikor adósságcsapdába jutott cégeket igyekeztünk rendbe hozni. Erről a témáról beszélgetett ügyvezető partnerünkkel, Pilhál Zsolttal a Privátbankár.hu újságírója. Kiválogattuk az interjú legfontosabb gondolatait.

Átláthatóság és üzleti titok – e két kulcsfogalom között egyensúlyozva kell a cégvezetőnek eldöntenie, melyik partnerével milyen információt oszt meg vállalatáról. Mit kell tudnia a munkatársaknak, üzletfeleknek, a banknak vagy éppen az újságírónak? És mit nem?

Minden vállalat körül kirajzolódik az érintettek köre (stakeholderek), amely tulajdonképpen egy hálózat: velük közösen dolgozik a cég és próbál üzleti eredményeket elérni. Ez a hálózat akkor működhet sikeresen, ha a felek átlátják és értik egymás működését – ezt nevezzük transzparenciának. Minden hiányzó információ növeli a felek üzleti kockázatát, ami mint látni fogjuk költségnövekedést, így eredménycsökkenést okoz.

Tapasztalati bölcsesség, hogy az üzleti életben a kompromisszumos, minden fél érdekeit figyelembe vevő megoldásnál nincs hosszú távon eredményesebb. A „központi akaratnak” ezért olyan keretrendszert kellene előállítania, amely a megegyezés-keresést és nem az „izmozást” támogatja.

Megfelelő szabályozói környezetben a piaci mechanizmusok többször is jól vizsgáztak a válságok megoldásakor. Természetesen, nem önmagukban, kizárólagosan és hangsúlyozottan nem kontroll nélkül. Talán naivitás a híres osztrák-amerikai közgazdász, Joseph Schumpeter „alkotó rombolásában” bízni, de az erőforrások (termelő eszközök, ingatlanok, készletek és persze leginkább a munkaerő) tényleg képesek átkerülni egy „bedőlő” vállalkozástól egy értékteremtő, befektetni és beruházni képes és akaró gazdasági szereplőhöz. A korlátozott felelősség törvényes és ésszerű alkalmazása mellett ez jelentheti hosszú távon az adósságcsapda, a hazai vállalkozások eladósodottságának megoldását.

Felmerül a kérdés, hogy a lakossági szegmenshez hasonlóan a túlságosan eladósodott vállalatok helyzetének kezelésére is szükség van-e állami beavatkozásra. Vagy sokkal inkább egy hatékonyabb szabályozói környezet segítene a válságba jutott vállalkozásokon.

Sokan, sokszor foglalkoztak már a különböző lakossági adósmentési csomagokkal, ezért én most csak egy mondat erejéig térnék ki rá: a súlyos probléma rendszerszintű kezelése szükséges „rossz”, hiszen az egyedi háztartások szintjén nincsen megfelelően erős tárgyalási pozíció a finanszírozási szerződések módosítására.

Mára megkérdőjelezhetetlenné vált a szakmai blogok kiemelkedő fontossága. Az egykor online naplónak indult, hihetetlenül interaktív műfaj keretei közt mostanság olyan konstruktív és aktív professzionális eszmecseréket, néha vitákat láthatunk, mintha komoly konferenciákon vennénk részt vagy ágazati folyóiratok levelezési rovatát olvasnánk. A bulvárblogoktól élesen elváló szakmai tartalom új formájával ráadásul új közönséget is képes elérni, ezáltal bő, segítő információt képes nyújtani az érdeklődőknek.