HTML doboz

HTML

A Reconcept

A Reconcept a magyar piacon egyedülállóan a válságba jutott és működési nehézségekkel küzdő, de megmenthető vállalkozások összetett pénzügyi problémáira nyújt hosszú távú megoldást.

RECONCEPT.HU

Reconcept Blog

Blog vállalati pénzügyekről és vállalkozással kapcsolatos gazdasági témákról, fókuszban a sikeres vállalkozás és az ehhez szükséges pénzügyi és üzleti struktúrák kialakítása, eredményes működtetése. Vélemények, tények, hírek, elemzések és ötletek, amelyek segítenek eligazodni az üzleti világban.

Kapcsolat

A bloggal kapcsolatosan felmerülő kérdéseivel, kéréseivel kapcsolatosan, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségünkön: blog <k u k a c> reconcept.hu

Taxative blog

jalsovszky_uj_arany.png

Friss topikok

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  1. egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó,
  2. jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  3. a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak; 
  4. szándékosan félrevezető jellegűek;
  5. tisztán politikai tartalmúak;
  6. a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  7. sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  8. reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Moderálás

Bejegyzésre érkező hozzászólások moderálására a Reconcept Kft. a jogot fenntartja. A hozzászólás a beérkezéstől számított maximum 24 órán belül megjelenik. A hozzászólások, nem feltétlenül tükrözik a Reconcept Kft. véleményét, azok tartalmáért a társaság nem tehető felelőssé.

Jogi közlemény

Az oldalon és a bejegyzésekben közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek és nincsenek tekintettel az olvasók egyéni igényeire és adójogi helyzetére. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért a Reconcept Kft. nem vállal felelősséget. A közzétett információk nem minősülnek továbbá tanácsadásnak (úgymint adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak), és ezáltal nem helyettesítik a társaságunk szakértőivel folytatott személyes megbeszélést. A jelen honlapon feltüntetett linkeken keresztül elérhető weboldalakon található információk alapján hozott, illetve az azokra alapozott üzleti döntésekből eredő károkért a Reconcept Kft. nem vállal felelősséget.

 

Csődben csőd

2014.09.16. 09:37

Korábban már foglalkoztunk a csődvédelem intézményének problémás hazai működésével. A helyzet a márciusi blogbejegyzésünk óta semmit sem javult. Úgy ítéljük meg, hogy tekintettel a téma fontosságára, érdemes ismét megvizsgálnunk a problémát.

Egy kis helyzetelemzés

Annak igazolására, hogy nagy a gond a cégek megszüntetése és a csődvédelem területén, elég összevetni a fizetésképtelenségi eljárások magyar és szlovákiai statisztikai adatait. Szlovákiában 200 ezernél alig több, Magyarországon közel 600 ezer cég szerepel a cégnyilvántartásban. A Coface és a feketelista.hu portál elemzése szerint 2013-ban a szomszédos országban 507 fizetésképtelenségi eljárásra 394 csődeljárás jutott. Magyarországon a helyzet szinte összehasonlíthatatlanul rosszabb, hiszen nálunk tavaly a 13,5 ezer felszámolás és végelszámolás mellett, csupán 129 csődeljárás indult. Bár a csődeljárások száma az elmúlt években enyhén nőtt, a helyzet továbbra is a kudarc szóval jellemezhető a legjobban. Az első félév statisztikája szintén arról árulkodik, hogy az idén sem lesz áttörés. Hiába állnak rendelkezésre a követésre érdemes nyugat-európai, vagy éppen szomszédos példák, Magyarországon elvétve találkozunk eredményes csődeljárással. (Az egyik legutóbbi, sikeres csődegyezségről itt lehet olvasni)

A csődeljárás célja

A csődeljárás során a bajba került társaságnak lehetősége van olyan jelentős szervezeti és strukturális változások bevezetésére, amelyek segítségével a gazdálkodási körülményei ismét fenntarthatóvá válhatnak. A csődeljárás alatt kibontakozó tárgyalási folyamat célja az, hogy a hitelezők többsége elfogadja a nyereséges működést helyreállító, úgynevezett reorganizációs tervet. Ez a terv tartalmazza a hitelezők számára ajánlott kielégítés mértékét és formáját, valamint azt a jövőre vonatkozó üzleti koncepciót is, amely forrást teremthet a hitelezők kifizetéséhez.

A csődeljárást az adós vállalat kérésére bíróság rendeli el. Az eljárás időtartama alatt a társaság a meglévő tartozásaira fizetési haladékot kap, miközben a vállalkozás működése a kirendelt vagyonfelügyelő és az ügyvezető közös irányítása mellett folytatódhat. Az eljárás határideje 120 nap, de az a hitelezők többségének jóváhagyásával meghosszabbítható. Ha a társaság működési szinten nyereséges, akkor így lehetősége van némi készpénztartalék képzésére, melyet átalakításokhoz, leépítésekhez, átszervezésekhez használhat fel. Csődvédelem nélkül a működés racionalizálását célzó lépéseket a rövid távú érdekeiket előtérbe helyező hitelezők gyakran, akár jogi eljárások indításával is megakadályozhatják.

Okok és megoldások

A csődeljárások hazai súlytalanságáért az érintettek és a szabályozás egyaránt okolhatók. A következő néhány pontban az eljárás szereplői által elkövetett legjellemzőbb hibákat, helytelen beidegződéseket soroljuk fel:

  1. A bajba került vállalkozások többsége el sem jut addig a felismerésig, hogy számukra a csődeljárás esélyt teremthet a talpra állásra, ráadásul többnyire az eljárás előkészítéséhez szükséges szakértelemmel és türelemmel sem rendelkeznek.
  2. A banki finanszírozók részéről az esetek túlnyomó többségében hiányzik a többi hitelezővel és az adóssal kötendő megegyezéshez szükséges konstruktivitás és. készség.
  3. A szinte minden eljárásban hitelezőként szereplő NAV még akkor sem szavaz meg semmilyen adósságcsökkentési konstrukciót, ha a merev álláspontja miatt bekövetkező felszámolás során egy fillér sem térül meg a követeléséből.
  4. A csődeljárást irányító vagyonfelügyelők („főállású” felszámolók) általában nem rendelkeznek elegendő tapasztalattal és szaktudással a megegyezések kialakításához, a felek „egy hajóba ültetéséhez”.
  5. A vagyonfelügyelőnek nem áll érdekében az egyezség: amennyiben sikertelen a csődeljárás, úgy jön a felszámolás, amelyet az esetek többségében felszámolóként a korábbi vagyonfelügyelő irányít, ráadásul az új státuszban a törvény az előzőnél magasabb díjakat biztosít számára.

A szabályozás egyre sürgetőbbé váló átalakítása során az alábbi gondolatokat lenne célszerű figyelembe venni:

  1. Adózási és adminisztratív támogatást kell biztosítani a csődegyezséget elősegítő hitelezőknek.
  2. A szabályozásnak ösztönöznie kell a bankok konstruktívabb, nyitottabb hozzáállását.
  3. A vagyonfelügyelői és a felszámolói licencet szét kell választani.
  4. A vagyonfelügyelő díjazásának mértékét a hitelezői megállapodás sikerességéhez és működőképességéhez kell igazítani.
  5. A szabályozásnak elő kell segítenie a cég működéséért, a cégben dolgozó alkalmazottakért felelősséget viselő vállalkozói mentalitás hazai meghonosodását. Az eddigieknél jóval szigorúbban kell szankcionálni az össznépi sporttá váló ügyeskedést a felszámolások során. A szabályozást úgy kell kialakítani, hogy az etikátlan és tisztességtelen üzleti viselkedés kockázata jóval nagyobb legyen, mint a bevetésével elérhető nyereség.

Szólj hozzá!

Címkék: adósság csődeljárás csőd vállalkozás végelszámolás vállalat tartozás felszámolás fizetésképtelen üzleti terv kötelezettség hitelező tulajdonos fizetési nehézség portfolioblogger restrukturálás reorganizáció pénzügyi megállapodás

A bejegyzés trackback címe:

https://reconcept.blog.hu/api/trackback/id/tr506668415

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.