HTML doboz

HTML

A Reconcept

A Reconcept a magyar piacon egyedülállóan a válságba jutott és működési nehézségekkel küzdő, de megmenthető vállalkozások összetett pénzügyi problémáira nyújt hosszú távú megoldást.

RECONCEPT.HU

Reconcept Blog

Blog vállalati pénzügyekről és vállalkozással kapcsolatos gazdasági témákról, fókuszban a sikeres vállalkozás és az ehhez szükséges pénzügyi és üzleti struktúrák kialakítása, eredményes működtetése. Vélemények, tények, hírek, elemzések és ötletek, amelyek segítenek eligazodni az üzleti világban.

Kapcsolat

A bloggal kapcsolatosan felmerülő kérdéseivel, kéréseivel kapcsolatosan, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségünkön: blog <k u k a c> reconcept.hu

Taxative blog

jalsovszky_uj_arany.png

Friss topikok

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  1. egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó,
  2. jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  3. a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak; 
  4. szándékosan félrevezető jellegűek;
  5. tisztán politikai tartalmúak;
  6. a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  7. sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  8. reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Moderálás

Bejegyzésre érkező hozzászólások moderálására a Reconcept Kft. a jogot fenntartja. A hozzászólás a beérkezéstől számított maximum 24 órán belül megjelenik. A hozzászólások, nem feltétlenül tükrözik a Reconcept Kft. véleményét, azok tartalmáért a társaság nem tehető felelőssé.

Jogi közlemény

Az oldalon és a bejegyzésekben közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek és nincsenek tekintettel az olvasók egyéni igényeire és adójogi helyzetére. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért a Reconcept Kft. nem vállal felelősséget. A közzétett információk nem minősülnek továbbá tanácsadásnak (úgymint adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak), és ezáltal nem helyettesítik a társaságunk szakértőivel folytatott személyes megbeszélést. A jelen honlapon feltüntetett linkeken keresztül elérhető weboldalakon található információk alapján hozott, illetve az azokra alapozott üzleti döntésekből eredő károkért a Reconcept Kft. nem vállal felelősséget.

 

A lakástulajdon kérdései

Életcél vagy átok?

2014.08.05. 08:30

A deviza jelzáloghitelek tragikus hatásai mellett foglalkozni kellene magának az ingatlan, mint befektetési instrumentum helyes megközelítésével. Életcél a lakástulajdon vagy a rossz beidegződések és a helytelen kockázatértékelések foglyai vagyunk?

Tegnap egy kedves családtagom kikérte a véleményemet abban a kérdésben, hogy kicsi, de bővülő családjával megvegyen-e egy lakást. Sokat beszélgettünk, és miután a témában már régóta terveztem egy bejegyzést publikálni, pár adatnak és tendenciának utánanéztem.

Kezdjük egy nagyon beszédes táblázattal, mely közel félszáz országot állít sorrendbe aszerint, hogy a lakóegységek (lakások és házak) hány százaléka áll a benne lakók tulajdonában. A következtetés egyértelműnek tűnik: a kelet-közép-európai országokban a családok elutasítják a bérelt lakásban élést. Ezzel szemben Nyugat-Európában és általában a fejlett országokban a lakosság harmada-fele bérleményben él. Sőt, ha igaz az a hipotézis, hogy saját tulajdonba inkább a vidéki-falusi házak kerülnek, akkor ezekben az országokban a városi (széles) középréteg döntő hányada bérelt lakásban él.

A különbségnek biztosan nem az abszolút és relatív jövedelemkülönbségek az okai. Bár a fejlett országok lakásárai magasabbak, mégis jóval kevesebb évnyi jövedelem szükséges egy lakás megvásárlásához, mint hazánkban (bővebben lásd itt és itt).

De ha a lehetőségeinkhez képest sokkal nagyobb erőfeszítést jelent egy ingatlan megvásárlása, miért vesszük meg mégis? És ami a legfontosabb kérdés: jó ez nekünk?

Az okok kinyomozása meghaladja ennek a bejegyzésnek a kereteit. Egy biztos: nem véletlen, hogy a térségünk népei nagyon hasonló választ adnak a „venni vagy bérelni” kérdésben. Talán ez az egyetlen kapu, amit a kapitalizmus és a magántulajdon intézménye viszonylag szélesre tár mindenki előtt. Gyára, vállalkozása, értékpapír portfóliója kevés kelet-európai embernek lehet – de saját lakása mindenkinek van. Ezért ennek megszerzése jelenti a vagyonfelhalmozás egyetlen, felfogható időtávon elérhető módját. Az ár szinte nem számít – hitel, évekig tartó nélkülözés, költségek. A politika (pártállástól függetlenül) erre ráerősít: minden szempontból a lakástulajdon megszerzését és megtartását támogatja, általában pedig elfogadja és erősíti a saját lakástulajdon vágyát az emberekben.

Ehhez jön az az össznépi hiedelem, hogy az ingatlan stabil és kockázatmentes befektetés, miközben egy család vagyonát leginkább az életteréül szolgáló lakás és nyaraló értéke határozza meg.

A fejlett országok lakói általában már megtapasztaltak egyet-mást a piaci folyamatok működéséről és ezeknek a vagyonukra gyakorolt hatásáról. Ingatlant csak azok vesznek, akiknek a teljes vagyonán belül az adott ingatlan egy kellően alacsony arányt képvisel. Hogy mennyi ez az arány, azt nem tudom, és nyilván mindenkinél más és más, de a lényeg ezügyben is a tudatos döntés.

Helyes-e ez a stratégia? Mint oly sok esetben, azúttal is a válasz „attól függ”. Egy biztos: a saját használatra való lakásvásárlásról szóló döntés egyszerre két kérdésre ad választ: a) ebben a lakásban szeretnénk-e élni a következő időszakban? b) vagyonunk egy (általában nagyon jelentős) részét ingatlanba, mégpedig pontosan ebbe az ingatlanba kívánjuk-e fektetni?

Az a) kérdésre mindenki tud érzések, élmények alapján válaszolni. A b) kérdés azonban egy komplex pénzügyi kérdés, melyet a hagyományos gondolkodás alapján csak rosszul lehet megválaszolni.

A következőket állítom:

1)      Az ingatlan kockázatos befektetés, amely abban nyilvánul meg, hogy az átlagos adottságú ingatlanok értéke szélsőségesebben változik, mint egy átlagos kockázatú értékpapír portfólió értéke. Amennyiben a vásárláshoz hitelfelvétel is kapcsolódik (főleg a saját keresetünktől eltérő devizanemben), akkor pedig az egyik legkockázatosabb pénzügyi instrumentumhoz jutottunk el.

2)      Egy család befektetési portfóliójának az élethelyzetek és célok függvényében több kockázati és likviditási szintet megtestesítő elemet kell tartalmaznia. Bizonyos portfólió elemek kiépítése csak akkor lehetséges, hogy ha az alapvető biztonságot adó befektetések már rendelkezésre állnak – példának okáért egy kisgyermekes, további gyermekeket tervező fiatal családnak minimum 12-18 hónapos megélhetési költségének megfelelő összeget likvid, kockázatmentes instrumentumban kell tartania. Ha ez teljesült, akkor lehet továbblépni és nagyobb kockázatot vállalni – úgy, hogy ehhez az összeghez nem nyúlhat, csak előre nem látott „havaria” helyzetben (állás elvesztése, egészségügyi problémák, káresemények).

3)      Az egyedi ingatlanok beszerzésének és tartásának magasak a költségei – gondoljunk csak az illetékekre, az ügyvédi költségekre vagy a biztosítási díjakra.

4)      Az ingatlanok egyedi kockázatai és átlagos költségszintjei csak portfólióépítéssel csökkenthetőek – ellenkező esetben a befektetett tőkénk egyetlen, általunk sokszor nem kontrollálható és kezelhető eseménnyel jelentősen csökkenhet, még akkor is, ha egyébként az adott ingatlan megfelelő ár-érték arányú befektetés (lett volna).

5)      Egy átlagos lakás maximális élettartama 40-60 év. Ezt azt jelenti, hogy az állagmegóváshoz évente a lakás értékének 2-3%-át el kell költeni felújítási, javítási, fejlesztési munkákra. Ha ezt nem évente tesszük meg, hanem ritkábban, akkor persze az összegek kumulálódnak.

Fentiek alapján szinte bizonyos, hogy jóval kevesebb családnak szabadna vagyonának döntő részét ingatlanba fektetni. A felszabaduló forrásból lehetne az ingatlannál jóval gyorsabban megtérülő befektetéseket végrehajtani, vállalkozást indítani, saját magunkba és gyermekeinkbe invesztálni (kultúra, tanulás, idegen nyelv) és persze létrehozni azokat az alapvetően szükséges megtakarítási tartalékokat, amik a családok döntő többségénél nem állnak rendelkezésre. Persze ekkor lakbért is kell fizetni, viszont ennek lesz forrása is: szabad tőkéntből megvalósított befektetések hozama és az így fel nem merülő, ingatlantulajdonláshoz kapcsolódó költségek (és a ki nem fizetett jelzálogkölcsön kamat).

Ha pedig a befektetési portfólió egy részét – helyesen – ingatlanhoz kötődően szeretnénk fektetni, akkor arra ott vannak az ingatlanalapok vagy egyéb instrumentumok (erről egy érdekes bejegyzést olvastam itt).

22 komment · 1 trackback

Címkék: ingatlan hitel költség illeték ingatlan vásárlás likviditás tulajdonos kockázatkezelés kockázatvállalás portfolioblogger ingatlan piac ingatlan bérlés

A bejegyzés trackback címe:

https://reconcept.blog.hu/api/trackback/id/tr786562883

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Befektetés - Ingatlan 2014.08.05. 22:48:46

Az ingatlan befektetés elönye az, hogy Magyarországon egyelőre nagyon kedvező feltételekkel lehet adózott bevételhez jutni. Az ingatlan befektetést kockázatmentesnek reklámozzák, de messze nem az. Per pillanat kedvező áron lehet ingatlant vásárolni Bu...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bankvezér 2014.08.13. 18:05:44

Hogy nem érdemes lakásba fektetni, azt nem egy egyszerű családdal kell elhitetni, hanem a lakásokat bérbeadás céljából felvásároló befektetőkkel. :))
Várom az ezzel kapcsolatosan elért eredményeket ismertető posztot. :))

Éhes_ló 2014.08.13. 18:06:21

No persze.
Mert a bérbeadó az jótündér keresztanyánk, aki nem akarja a tőkéje után járó hozamokat realizálni a fenntartására fordított költségekkel együtt.
Eszében sincs.
Nem szólva a kiszolgáltatottságról, amikor a házinéni/bácsi úgy rúg ki letétestól, hogy a lábad nem éri a földet.
Akár családostól is.
Sőt.

Szerinted és a sok sok okostojás szerint sokkal jobb buli az általad használt ingatlan törlesztő részletét, biztosítási díját, közös költségét és persze a bérbeadott ingatlnért elvárt hasznát egy idegennek kifizetni, mint az államilag támogatott hitelt adó kedves banknak.
Sőt, a használt, vagy új lakás vásárlására igénybe vehető bármely állami támogatást jobb meghagyni másoknak.

Aki ezt elhiszi, az megérdemli.
Szerencsére szemmel láthatóan a többség nem hiszi el és amint lehet saját tulajdont szerez, ahol a saját vagyonát gyarapítja és nem másét.
Még ha keserves áldozatok árán is teszi.
A magáét törleszti nem a kedves kohn bácsiét és ráchel néniét.

Érted, igaz?

Éhes_ló 2014.08.13. 18:07:04

Nah ja.
A cenzúra dolgozik.
Nehogy már vita lehessen.

Brix 2014.08.13. 18:07:36

A saját ingatlan megszerzése, még mindig a legfontosabb , ha nem a legfontosabb életcél a magyar családok esetében.
Lehet , hogy kockázatos az ingatlan-tulajdonlás, de ezt nem csak befektetésként kell tekinteni , mivel az ember ott éli le az életét, ezért sokkal több annál
Kétlem, hogy egy jó fekvésű , igényes ingatlan kockázatosabb lenne, mint bármilyen papír alapú befektetés. Egyébként , igazán könnyen a papír alapú befektetést lehet elveszteni. Lsd. pénzügyi válságok, vagy amikor az állam egyszerűen elinflálja a pénz értékét.
A kő sokat kibír, akár 800 évig is állhat a ház, ha jól van megépítve és extrém esetektől eltekintve, nem kerül olyan veszélybe mint a papír alapú befektetés. Nem véletlenül mondja az angol:
"real estate"
Az átlagember nem vesz részvényt , mivel utálja elbukni a nehezen megszerzett pénzét és vállalkozni sem akar, így marad neki a saját ingatlan, mint hosszú távú vagyonképző eszköz
Másrészt a saját tulajdonú ingatlan egyfajta szabadságot is jelent, hiszen ott szélsőséges esetben még az élelmiszert is meg lehet termelni
Viszont, a bérlő, ha elveszti egzisztenciális hátterét, könnyen hajléktalanná válhat.
A nyugati trendek is azt mutatják, hogy egyre több bérlő vásárol saját lakást magának.

Zincsilla 2014.08.13. 18:07:53

En ezt inkabb tapasztalati szemmel nezem: ha nincs lakasod, akkor berelni kell. A berbeado nem biztos, hogy engedi az allando lakcim bejelenteset (bizonytalansag Nr 1), illetve barmikor kitehet az utcara, mert ugy dont, nem szeretne tovabb kiadni a lakasat (bizonytalansag Nr 2). Ugyanekkor a berleti dijra kiadott penz nagyjabol megegyezik az ablakon kidobottal, es mellette nagyon nehez ugy megtakaritani, hogy az erjen is valamit 20 ev mulva. A lakashitel torlesztes nagy resze is persze kamat, de a vegen legalabb van egy lakas tulajdonod, nem csak egy nagy rakat ablakon kidobott penzed.

Nem sok embernek van 20-30 millioja, hogy eldontse, o most inkabb berel es nem vesz belole ingatlant.

Most Nyugat-Europaban elek, ahol sokkal kevesbe ragaszkodnak az emberek a lakastulajdonhoz, de itt a berleti szabalyozas is mas. Itt a berbeadonak kotelessege megengedni a regisztraciot, es ha tobb mint egy evig berled az ingatlant, akkor mar ki sem rakhat, csak ha te, mint berlo is ugy dontesz. El is adhatja a lakas tulajdonat, neked akkor sem kell kikoltoznod. Sokkal kevesbe bizonytalan itt berelni, mint Magyarorszagon. Ja es tobb jut a megtakaritasra is...

laci_52 2014.08.13. 18:08:08

Az ingatlan a legutóbbi időkig tuti befektetés volt, évtizedeken át az inflációnál magasabb értéknövekedést produkált. Ez az egyik oka a tulajdonszerzési törekvéseknek.

Másrészt a rendszerváltáskor a bérlakások többségét igencsak jutányos áron mindenféle egyéb kedvezményekkel eladták a benne lakó bérlőknek. Akkoriban ezeket megvenni mindenképpen jó üzletnek tűnt. Ezek után nagyon kevés bérlakás maradt.

A bérbeadás és bérbevétel jogi szabályozása hiányos, ezért gyakran lehet mindenféle rémtörténeteket olvasni a bérlők vagy a tulajdonosok mindenféle aljas trükkjeiről, melyeket nehéz kivédeni. Emiatt is kerülik sokan a bérlést.

Lakásokra vonatkozóan a bérleti jog szabályai nincsenek részletesen kidolgozva és törvénybe foglalva.

Nálunk az emberek nem szeretnek költözni, ha pedig már abban a lakásban laknak, ahol életük végéig maradni szeretnének, a biztonságérzetük jobb, ha az a saját tulajdonuk, nem beszélve arról, hogy még örökölhető is.

Petrodon 2014.08.13. 18:08:21

Vettem egy lakást.
Aztán költöznöm kellett, úgyhogy kiadtam albérletbe és hitelre vettem egy másikat.
Az első albérleti pénze bőven fedezi a második hiteltörlesztését, ha pedig lejár róla a hitel az első pénze egy az egyben bevétel lesz, amiért semmit nem kell csinálni.
Szerintem arany tojást tojó tyúk, arról nem beszélve, hogy úgy tudom majd elindítani a gyerekeimet az életbe hogy saját hitelmentes ingatlanuk lesz, ami iszonyú nagy könnyebbség lesz nekik...
Szerintem.

abcd1234 2014.08.13. 18:08:33

Hogy miért lakás?
- Mert lakni kell valahol
- Az albérlet megfizethetetlen, de legalábbis több, mint egy lakáshitel, ergo a lakás olcsóbb.

Miért nem befektetés?
- mert azt adóztatják, a kamat nevetségesen semmi, illetve mi a garancia, hogy nem nyúlják le? Bármikor zárolhatják, közösbe dobhatja az épp aktuális kormány egy tollvonással.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.08.13. 18:08:44

Ez kulturális kérdés is. A magyar alapvetően paraszti gyökerű társadalom. Az emberek többségének valamiféle stabilitás érzet kötődik a saját lakáshoz. Holott ha nem tudja fizetni a számlákat , előbb-utóbb így is az utcátra kerül. Másrészt a rendszerváltáskor gyakorlatilag mindenki kedvező feltételekkel juthatott hozzá korábbi tanácsi, vállalati lakásához. A mai harmincasok, negyvenesek már azt látták, hogy a szülőknek lett saját lakása, és ezt a mintát vették át. Magyarországon sok családban a felnőtté avatódás ,a révbe érés fontos elemének tekintik a saját lakáshoz való jutást. Sajnos sokan emiatt is belementek a devizahitelekbe, sok keserűséget okozva maguknak a későbbiekben..

Dörnyei József · http://dornyeij.blog.hu 2014.08.13. 18:08:51

A cikk jó. Az ingatlan tulajdon nagy arányának van racionális oka.
A bérlést a törvények nem támogatják. Se a bérbeadó se a bérlő nincsen megvédve a másik oldaltól. Az adózás csak egy elég kis összegig kedvező, aztán büntető mértékű. Emiatt a nagy lakásokat sok esetben feketén adja ki a tulaj.
A közművek költségei után adózni kell duplán a tulajnak, ha nem íratja át a bérlő nevére. De ha átíratja, akkor nem tudja meg, ha a bérlő esetleg nem fizeti őket. Ennek ellenére a tulajon is le lehet verni a bérlő tartozását.

Szóval az ingatlan bérlés, mint nagyon sok más dolog, kevéssé működik kis hazánkban. Emiatt az a biztonságos, ha mindenki bent lakik a saját lakásában.

Ha ezen változtatni akar a kormányzat, megteheti. De szvsz. nem akar és nem is tesz érte semmit.

Silverf@x 2014.08.13. 18:09:15

Időről időre visszatérő témaként igen sok oldalát járjuk körbe az ingatlan vétel vagy bérlés kérdésének. Ha megmaradunk a "mint befektetési instrumentum" definíciónál, akkor ez egy tök jó poszt. De ha odakerül mellé a "rossz beidegződések és a helytelen kockázatértékelések foglyai" kifejezés, akkor sokadjára sem állom meg kiegészíteni néhány szemponttal, amit véleményem szerint nem hagyhatunk figyelmen kívül.
1. A hazai bérleti díjak és hitel törlesztőrészletek mértékéből kiindulva (nagyságrendileg megegyezik) inkább az a kérdés, hogy a havi lakhatásra szánt pénzt mire költjük: bérleti díjra vagy hitelre. Ez utóbbi esetben az idő előrehaladtával egyre több lesz az enyém, a végén még marad is valami. Vagyis 20 év múlva már nem kell fizetnem a lakhatásért, a magyar nyugdíjból valószínűleg elég nehéz lenne kigazdálkodni.
2. A hazai lakásbérleti piac jellemzői nem összehasonlíthatóak a nyugati országokéval. Míg kint vannak erre (ésszerű) szabályok, üzletként, sőt, hagyományként működik a dolog; addig itthon jellemzően kétféle bérlői hozzáállással találkozni: tisztán üzleti (=igénytelen bérlemény) vagy kis mellékes (=állandó ellenőrzés és belepofázás). Ritka esetben van lehetőség saját kezű renoválásra, otthonossá tételre. Hosszú távon az embernek igénye, hogy otthon komfortosan érezze magát - legyen az bérlemény vagy saját ingatlan.
3. A családoknak nagyon kis része engedheti meg magának, hogy a "szabad vagyonának döntő részét" ne ingatlanba, hanem saját vállalkozásba, tanulásba stb.-be fektesse. Leginkább azért, mert nincs ilyenjük. A vagyon hitel igénybevételével évek alatt gyülemlik fel, lakni pedig addig is kell valahol. Tehát felvehet hitelt vállalkozáshoz, hátha bejön, de közben a bérleti díjat is ki kell fizetni. Ahhoz pedig már egy nagyon jól menő vállalkozás kell.

Sir Galahad 2014.08.13. 18:09:35

A szerző érvei tetszetősek, csak hamisak. Én például egy vidéki kisvárosban élek. A sógorom havi 30 ezerért bérel itt egy panellakást. Most a lakáscélú forinthitelek már olyan kedvezőek, hogy 5 milliót, amiből egy ilyesmi lakás itt kijön, fel lehet venni 20 évre úgy, hogy a törlesztőrészlet havi 35 ezer. Meg tudod valamivel őt győzni, hogy fizessen élete végéig nagyjából ugyanannyit havonta a bérleményért, mint ha a hitelt törlesztené? A különbség ugyanis annyi, hogy ha bérli a lakást, ugyanazt a pénzt úgy költötte el, hogy a végén nem lesz az övé az ingatlan. Jó üzlet, ugye?

Fekete Pestis 2014.08.13. 18:09:38

nyilván függ az adott helyzettöl is.
P.l. a 00s években, amikor a Nyeui ingatlanpiac túlárazott volt, és ha az ember normál árért albérletet kapott, akkor bérelni volt célszerü [mert a piaci összeomlás vár6ó volt]
Jelen esetben, amikor az [ny-eu-i] ingatlanpiac feléledöben van, és a bankok [megint;)] elkezdték kiszórni az olcsó jelzálogot, valamint a hozamszint a mélyben és ez még vlsz 2 évig így is marad, célszerü saját lakást venni. A ny-eu-i lakbérek ugyanis nem egy helyen az elmúlt éevben 10%-t emelkedtek, és az adott országok lakossága nagy része bízik az ingatlanár-emelkedésben a jövöben.
Ennek a lakásnak azonban likvidnek kell lenni - a legjobb az, ha több [nem egymásra licitáló] vevö közül mi tudjuk megvenni a kicsetéröt.

A lényeg az, hogy milyen szinten szállunk be, és mik a céljaink az ingatlannal.

inebhedj - szerintem 2014.08.13. 18:09:45

Ugyanakkor érdemes számításba venni, hogy professzionális ingatlankiadás gyakorlatilag nincs Magyarországon (befektető és fizetőképes piac híján), az ingatlanbérlés pedig jelen körülmények közt azonos költségek, és alacsonyabb biztonságérzet mellett még csak kockázati tőkebefektetésnek sem minősül.
A posztnak tehát igaza van, az ingatlanvásárlás az esetek többségében ellenjavalt, de legalábbis kifejezetten rizikós, ugyanakkor az alternatíva még rosszabb.

Tele Peti 2014.08.13. 18:09:56

Ingatlant csak azok vesznek, akiknek a teljes vagyonán belül az adott ingatlan egy kellően alacsony arányt képvisel.

Finnország, BElgium, Luxemburg és hasonló gazdasági helyzetű országok 70% felett, körül. Mérhetetlenül meg lennék döbbenve, ha ezen országok lakóinak háromnegyedének alacsony arányt képviselne a vagyonában az ingatlan, hiszen az a széles középrétegnek és a munkásréteg felső részének is olyan vagyont tételez fel ami már kiemelné őket ebből a rétegből.

Szerintem az ok rettentő egyszerű. A csóró országok csóró régióiban a megélhetési költségekhez képest alacsony az ingatlanár, (Tiszaburán egy 7 éves Opel Astra áráért kapsze gy 75n házat konyhakerttel) viszont a kiszámíthatatlan szociális, nyugdíjhelyzetben legalább fedél van az emberek feje felett öregkorukban.

csárlszbrunzol 2014.08.13. 18:10:04

Szép levezetés. Egy tényező maradt ki belőle. Nálunk más is kapcsolódik a tulajdonhoz: biztonság. (Ha vélt, ha valós, mégis ebben hisznek az emberek)Biztonság, hogy majd akkor is lesz hol lakni, ha nyugdíjasak leszünk. Ha ideiglenesen elveszítjük a munkánkat. Vagy bármi negatív változás bekövetkezte az élethelyzetünkben ne hozhasson olyan helyzetbe, hogy ne legyen fedél a fejünk felett. Emiatt sajnos nem alakult ki a bérlés olyan minősége, hogy az komoly alternatívát jelentsen. Ráadásul - legalábbis a válság előtt - azért egy bérlemény havi díja összemérhető volt egy törlesztéssel. És akkor már jön a klásszikus: Idegennek fizessek azért, hogy gazdagodjon? A törlesztés lejártával legalább lesz VALAMIM, míg bérlás esetén semmim nem marad, csak fizetek "feleslegesen".
Attól tartok, amíg ez nem változik, addig hiába bármilyen racionális gazdasági számítás.

gizmo26 2014.08.13. 18:10:09

Nyugaton azért olcsóbbak az ingatlan bérlési költségek, mert az állam is jelentős szereplő, és ez lenyomja a bérleti díjakat. Nálunk ez nem gy van, ezért érdemes lakást venni.

A gyarkolatban ha választani kell, hogy havi 100 ezer forintot dobjunk ki bérleti díjra, vagy ugyanennyit fizessünk a banknak havi törlesztő formájában, akkor egyértelműen az utóbbit fogja mindenki választani, mert annak a vége előbb-utóbb egy saját lakás lesz.

Persze a cikkíró ezzel nagyon nem fog egyetérteni, és azt fogja mondani, hogy nem értettem meg a cikk lényegét.

tavolirokon2 2014.08.13. 18:10:31

Elutasitjak az elest, mi?
Az mondjuk kimaradt az "elemzes"bol, hogy az ertekvesztes a reszvenyeket wcpapirra valtoztatja, a haz meg fedel marad a fejed felett. A kertben termett krumplit akkor is megfozod a sparhelton amikor az utcarol felsoport billpengokkel gyujtottal be.
Mikor mar tul oreg vagy karbantartani, akkor mar ugysincs hatra sok neked sem, es leszarod, hogy az unokak mennyiert kotyavetyelik majd el halalod utan.

Amugyis, 70-80 evesen mi az eletszerubb: diverzifikalt portfoliot managelni es abbol fizetni az alberletet es a koltozeseket, vagy elszoszolni otthon es sporolni a villanyon hogy tobb maradjon a nyugdijjbol csirkefarhatra?

hpiros 2014.08.13. 18:11:14

En külföldön elek( Nemetorszag)! Mi annyit fizetünk alberletre ammiböl könnyen meg is vehetnenk egy lakast( sorhazat)!
Több ok miatt eddig nem tettük! Az egyik, hogy a ferjem es az en munkam miatt is sokat költöztünk! ( athelyezes 250km)!
A masik fontos dolog a renovalas! A telen -5 fokban, este 6-kor ereztem, hogy hideg van! Nincs fütes, hideg lakas! Ferjem nezte a kazant, majd ide hivta a tulajt, de 20 orara sem infult el! Ekkor a tulajnak ki kellett hivni a szerelöt, ejszakai müszak .... Aztan kb 5 perc alatt megcsinalta( levegöt engedett a rendszerbe...) es 400€-s szamlat adott a szerelö a Tulajnak!!!!
Itt minden dolog ami elromlik a tulaj rögtön köteles csereltetni, javittatni! Minden költseg öt terheli!
Az ar is nagyon magas, itt falun egy 400m2-es telken egy 120m2-es ujepitesü haz 500.000 € luxus nelkül!
Nezelödünk mar sajat irant, de csak akkor veszünk, ha megtalaljuk az igazit! Igy evente 3-4x körbenezünk a piacon!

polyvinyl · http://beszelomajom.blog.hu 2014.08.13. 18:11:17

"De ha a lehetőségeinkhez képest sokkal nagyobb erőfeszítést jelent egy ingatlan megvásárlása, miért vesszük meg mégis? És ami a legfontosabb kérdés: jó ez nekünk?

Az okok kinyomozása meghaladja ennek a bejegyzésnek a kereteit. "

Már hogy haladná meg?

EGYETLEN mondatban meg lehet írni:

NINCS bérlakás-rendszer.

Reconcept 2014.08.13. 18:14:22

Így jár az a szerző, aki időzítve rak fel posztot és utána internet lefedettség nélküli kis faluba utazik pihenni.
Elnézést a kommentek kései felrakásáért. A legegyszerűbbnek gondolom, hogy ha a sok nyitott kérdésre egy második részben próbálnék válaszolni.

Reconcept 2014.08.13. 18:17:01

@Éhes_ló: Kedves Éhes Ló,
Szabadságon voltam, mindennemű internetelérési lehetőség nélkül. Nincs szó semmilyen cenzúráról :-)
A közeli napokban fogok a kommentekre reagálni, egy második rész keretében.
Köszönöm, hogy foglalkoztál az írással.
üdv,
Pilhál Zsolt