HTML doboz

HTML

A Reconcept

A Reconcept a magyar piacon egyedülállóan a válságba jutott és működési nehézségekkel küzdő, de megmenthető vállalkozások összetett pénzügyi problémáira nyújt hosszú távú megoldást.

RECONCEPT.HU

Reconcept Blog

Blog vállalati pénzügyekről és vállalkozással kapcsolatos gazdasági témákról, fókuszban a sikeres vállalkozás és az ehhez szükséges pénzügyi és üzleti struktúrák kialakítása, eredményes működtetése. Vélemények, tények, hírek, elemzések és ötletek, amelyek segítenek eligazodni az üzleti világban.

Kapcsolat

A bloggal kapcsolatosan felmerülő kérdéseivel, kéréseivel kapcsolatosan, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségünkön: blog <k u k a c> reconcept.hu

Taxative blog

jalsovszky_uj_arany.png

Friss topikok

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  1. egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó,
  2. jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  3. a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak; 
  4. szándékosan félrevezető jellegűek;
  5. tisztán politikai tartalmúak;
  6. a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  7. sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  8. reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Moderálás

Bejegyzésre érkező hozzászólások moderálására a Reconcept Kft. a jogot fenntartja. A hozzászólás a beérkezéstől számított maximum 24 órán belül megjelenik. A hozzászólások, nem feltétlenül tükrözik a Reconcept Kft. véleményét, azok tartalmáért a társaság nem tehető felelőssé.

Jogi közlemény

Az oldalon és a bejegyzésekben közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek és nincsenek tekintettel az olvasók egyéni igényeire és adójogi helyzetére. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért a Reconcept Kft. nem vállal felelősséget. A közzétett információk nem minősülnek továbbá tanácsadásnak (úgymint adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak), és ezáltal nem helyettesítik a társaságunk szakértőivel folytatott személyes megbeszélést. A jelen honlapon feltüntetett linkeken keresztül elérhető weboldalakon található információk alapján hozott, illetve az azokra alapozott üzleti döntésekből eredő károkért a Reconcept Kft. nem vállal felelősséget.

 

Csődöt mondó csődeljárások

2014.03.25. 09:48

A március 15-én hatályba lépett új Ptk. szerint a volt cégvezető kötelezhető  arra, hogy a felszámolási eljárás során bizonyos feltételek esetén ki nem elégített követeléseket maga fizesse meg. Kérdéses, hogy emiatt megszaporodnak-e a csődeljárások, mivel jelenleg alig élnek ezzel a lehetőséggel: tavaly mindössze 131-en jelentettek csődöt, miközben csaknem 13 600 felszámolás és 11 300 végelszámolás indult. Miért van ez így és mi lehet a megoldás?

 

Magyarországon a csődeljárások a csődtörvény 2010-es módosulása után sem szaporodtak el. A Bisnode üzleti információszolgáltató adataiból az derül ki, hogy tavaly minden száz felszámolási eljárásra jutott egy csődeljárás és hasonló az arány a tulajdonos által kezdeményezett végelszámolásokkal összehasonlítva. Az arány ennél is rosszabb volt a megelőző években, amikor még nem jött lendületbe a cégbíróság által kezdeményezett kényszertörlés intézménye: 2011-2012-ben például minden 200 felszámolásra vagy végelszámolásra jutott egyetlen csődeljárás.

Az eljárások alacsony száma mellett az is probléma, hogy a csődön keresztüli megegyezések nagyon ritkák. A hitelezőkkel való megegyezés ugyanis komoly erőfeszítést, előkészítő munkát, szakértelmet és türelmet igényel. Az intézményi hitelezők is sokszor kifejezetten ellenségesek vagy legalábbis nem elég konstruktívak, amely nélkül megegyezést lehetetlen elérni. A vagyonfelügyeletet ellátó felszámolók többségének pedig az nincsen megfelelő tapasztalata és szaktudása a csődeljárások eredményes végigviteléhez.

Hogyan működik ma a csődeljárás?

A csődeljárás lehetőséget ad arra, hogy a társaság jelentős szervezeti és strukturális változásokkal újra fenntartható gazdálkodási körülmények közt tudjon működni. Az eljárást bíróság rendeli el az adós vállalat kérésére (tulajdonosi döntés szükséges). Időtartama alatt a társaságot meglévő tartozásaira fizetési haladékot kap. A csődeljárás alatt a cég működése folytatódhat a kirendelt vagyonfelügyelő és az ügyvezető irányítása mellett. Az alapvetően 120 napos eljárás a hitelezők többségének jóváhagyása esetén hosszabbítható. A folyamat célja, hogy a társaság megállapodásra tudjon jutni a hitelezői többségével egy ún. reorganizációs tervről. A terv két fontos része a hitelezők számára ajánlott kielégítési mérték és forma, valamint a jövőre vonatkozó üzleti terv, amely a kifizetés forrását jelenti.

Bár a jogszabályi környezet sokat fejlődött, rugalmasabbá vált az utóbbi időszakban, a legtöbbször maga a csődtörvény is akadályt gördít a sikeres folyamat útjába.  A vagyonfelügyelő például sokszor abban érdekelt, hogy eredménytelen legyen a csődeljárás. A sikertelen eljárást ugyanis felszámolás követi, amelyet az esetek döntő többségében a korábbi vagyonfelügyelő irányít, immár felszámolóként. E státuszban pedig magasabb díjakat tud érvényesíteni.

A csődtörvény ráadásul hátrányos helyzetbe hozza az adóhivatalt, amelynek elvárása, hogy a tartozás teljes összegéhez hozzájusson. Mivel azonban hitelezőként azon csoportba tartozik, amelynek nincsen biztosítéka, gyakran inkább megakadályozza a megegyezést, és ezzel ismét csak a törvényileg előírt felszámolás felé nyitja meg az utat. Ez a hozzáállás azért érthetetlen, mert a felszámolás során a NAV biztosíték híján már egyetlen forinthoz sem jut.

Ötleteink is vannak. Úgy kell változtatni a csődtörvényen, hogy a felszámolási eljárások helyett a továbbélés és reorganizáció esélyét magában hordozó csődeljárások száma legyen meghatározó. Változást hozna, ha a felszámolók helyett a csődeljárásokat professzionális reorganizációs szakértők irányítanák, akik tevékenyen részt tudnának venni az eljárás előkészítésében, sikeres megoldásában. E szakemberek díjazása pedig a folyamat hosszú távú sikerétől függne. Ma ugyanis a vagyonfelügyelő díja a felek megállapodásakor esedékes, amikor egyébként mind az adós, mind a hitelező komoly veszteségeket realizál és a rendszerben jellemzően alig mozog készpénz. A munkadíjat több évre elosztva kellene megkapni a vagyonfelügyelőnek attól függően, hogy az elért megegyezés hosszú távon valóban fenntartható-e.

A csődvédelem lehetősége a cégek megszüntetésével szemben a gyors, eredményes lezárást és továbblépést segíti: erre példa az amerikai módszer, ahol ez intézmény évszázadok óta működik eredményesen. Számos vállalatóriás is állt már csődeljárás alatt, majd került ki onnan. Így járt a General Motors 2009-ben, ám két év múlva már 4,7 millió autót adott el világszerte. Legutóbb pedig a Kodak kötött megállapodást hitelezőivel.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: válság állam csődeljárás csőd végelszámolás felszámolás polgári törvénykönyv Ptk.

A bejegyzés trackback címe:

https://reconcept.blog.hu/api/trackback/id/tr325877964

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.