HTML doboz

HTML

A Reconcept

A Reconcept a magyar piacon egyedülállóan a válságba jutott és működési nehézségekkel küzdő, de megmenthető vállalkozások összetett pénzügyi problémáira nyújt hosszú távú megoldást.

RECONCEPT.HU

Reconcept Blog

Blog vállalati pénzügyekről és vállalkozással kapcsolatos gazdasági témákról, fókuszban a sikeres vállalkozás és az ehhez szükséges pénzügyi és üzleti struktúrák kialakítása, eredményes működtetése. Vélemények, tények, hírek, elemzések és ötletek, amelyek segítenek eligazodni az üzleti világban.

Kapcsolat

A bloggal kapcsolatosan felmerülő kérdéseivel, kéréseivel kapcsolatosan, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségünkön: blog <k u k a c> reconcept.hu

Taxative blog

jalsovszky_uj_arany.png

Nincs megjeleníthető elem

Friss topikok

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  1. egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó,
  2. jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  3. a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak; 
  4. szándékosan félrevezető jellegűek;
  5. tisztán politikai tartalmúak;
  6. a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  7. sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  8. reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Moderálás

Bejegyzésre érkező hozzászólások moderálására a Reconcept Kft. a jogot fenntartja. A hozzászólás a beérkezéstől számított maximum 24 órán belül megjelenik. A hozzászólások, nem feltétlenül tükrözik a Reconcept Kft. véleményét, azok tartalmáért a társaság nem tehető felelőssé.

Jogi közlemény

Az oldalon és a bejegyzésekben közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek és nincsenek tekintettel az olvasók egyéni igényeire és adójogi helyzetére. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért a Reconcept Kft. nem vállal felelősséget. A közzétett információk nem minősülnek továbbá tanácsadásnak (úgymint adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak), és ezáltal nem helyettesítik a társaságunk szakértőivel folytatott személyes megbeszélést. A jelen honlapon feltüntetett linkeken keresztül elérhető weboldalakon található információk alapján hozott, illetve az azokra alapozott üzleti döntésekből eredő károkért a Reconcept Kft. nem vállal felelősséget.

 

Számoljunk a tranzakciós illetékkel!

2013.11.13. 10:30

 

Drámai hatása is lehet annak, ha egy vállalkozást nagymértékben sújt a bankok által átutalási költségként továbbterhelt tranzakciós illeték. Éves szinten ez akár több százezres kiadást is jelenthet egy kisvállalkozásnál és ez bizony jelentősen gyengítheti őt külföldi versenytársaival szemben. Mi jelentheti a megoldást?

 

A tranzakciós illeték költségnövelő hatásának nagyságrendje többek között függ a vállalkozáson átfutó pénzforgalomtól, a működési marzstól és az áfa-pozíciótól is. Feltételezve, hogy minden kifizetés bankszámláról történik, a vállalkozás terhelése a nettó költségek és ráfordítások (beleértve a nyereségadókat is), a rájuk rakódó forgalmi adó 3 ezrelékével, valamint a bevételeken keresztül beszedett, a levonásokkal korrigált, fizetendő áfa 3 ezrelékével nő. Ez azt jelenti, hogy minden feltétel változatlansága esetén fél százalékkal nőhet a cégek teljes költsége. Egy 4-5 millió forint havi forgalmú cégnek és néhány alkalmazottjának évente összesen akár 300-400 ezer forintnyi bankköltséget kell fizetnie csak azért, mert használja a bankszámláit. Ez bizony komoly versenyhátrány az eurózónában működő versenytársakkal szemben. Különösen drámai lehet a hatás a nagy forgalmú, alacsony marzzsal működő vállalkozásokra (nézve, például a kereskedő cégekre), főként, ha a versenytársak egy része jóval nagyobb méretű.

Mikrovállalkozások esetén a tulajdonosok költségeivel is számolnunk kell. A legkisebb cégeknél ugyanis a cégtulajdonos üzleti és magán „zsebe” tulajdonképpen ugyanaz. Ha a tulajdonos szabályosan jár el (bért fizet magának, nemcsak osztalékot), akkor 100 ezer forint magánszemélyként, bankkártyával vagy átutalással történő elköltéséhez, cégként és magánszemélyként 1200–1500 Ft bankköltség (átterhelt illeték és átutalási díj) kapcsolódik. (Ide kell érteni a járulékok elutalásának illetékét is, hiszen akkor is kell tranzakciós illetéket fizetni, ha adót utal valaki.) Ha készpénzben gondolkodunk, akkor ez a teher tovább emelkedik: így a bankköltségek már a nettó árbevétel 1,2–1,5 százalékát teszik ki. Ez nagyon komoly összeg, ha a vállalat eredményessége, marzsa felől közelítjük meg.

Persze, felmerül a kérdés: érdemes-e a bankszámla-kezelési gyakorlaton változtatni vagy esetleg új bankot keresni? A nagy cégeknek van mozgásterük, valamennyire csökkenteni tudják a terheiket. Több multi például külföldről utalja a béreket, az egy összegben 6 ezer forintnyi teherrel kiutalt forrásból. A külföldi banki tranzakciókat nem sújtja a hazai illeték. A kisvállalatok ezt nem tudják megtenni. A számlavezetés külföldre telepítése normál vállalkozások számára nehezen járható, mert nagyon drága külföldről rendszeresen forintot visszautalni, a napi kapcsolattartás nehézkes és persze nyelvi akadályok is felmerülhetnek.

Megoldás lehet olyan céges számlacsomagok felkutatása, amelyek nem minden költséget hárítanak a vállalkozóra. E csomagok azonban általában más kötelezettségek vállalásával járnak. Ésszerűnek tűnik, ha a számlakiegyenlítési gyakorlatba, utalási rutinba fokozottan beillesztik a cégek, hogy egy bizonyos összeghatár elérése esetén fix összegű a terhelés. A tranzakciós illeték esetén ez az összeghatár 2 millió forint, ezt nyilván árnyalja a „normál” utalási díj maximuma is.

A terhek fogyasztókra telepítése komoly kockázatokat jelent a jövedelmek fehérítése, a pénzhasználati szokások és általában a mai nemzetközi üzleti gyakorlathoz való közeledés szempontjából. A bankoknak nyilvánvaló érdeke a terhek továbbhárítása, csakhogy ez éppen ügyfélbázisuk és általában a nemzetgazdaság versenyképessége szempontjából kockázatos. A tranzakciós adó hosszú távú jelenléte szinte biztosan azzal jár, hogy ha települnek is hazánkba újabb cégközpontok vagy multinacionális vállalatok pénzügyi alközpontjai, célszerűbbnek látják majd pénzforgalmuk egy részét másik országban bonyolítani.

A tranzakciós adó jövő évi szabályozásának pontos kialakításakor ezt a szempontot is célszerű lenne megfontolni.

11 komment

Címkék: pénz adó bevétel vállalat költség bankszámla mikrovállalkozás pénzforgalom tranzakciós illeték

A bejegyzés trackback címe:

https://reconcept.blog.hu/api/trackback/id/tr445630254

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Reconcept 2013.11.14. 11:45:09

A bejegyzés megjelenése óta felmerült bennünk egy másik lehetőség is. Információink szerint a befektetési szolgáltatók nem kötelezettek tranzakciós illeték fizetésére. E szolgáltatók a KELER-nél (Központi Elszámolóház és Értéktár) vezetik a számláikat, ügyfeleiknek pedig alszámlákat nyitnak hozzá. Vagyis kívülről az összes alszámla a befektetési szolgáltató nevén fut, viszont az ügyfelek külön-külön számlaszámot kapnak. Ez pedig azt jelenti, hogy ügyfél indíthat utalásokat partnerei felé – a partner viszont az összeg beérkezésekor nem látja üzletfele nevét, csak a befektetési szolgáltatóét. Az, hogy az utalást küldő neve nem látható, akadály lehet adók, illetékek befizetésekor, de közeli, ismerős üzleti kapcsolat esetén működhet a módszer, ha az utalás közlemény részét megfelelően használja a társaság (hivatkozás számlaszámra, stb.)

Carada 2013.11.14. 13:45:35

Annyira, de annyira szeretnék már látni egy szakértői magyarázatot arról, hogy a tranzakciós illeték (és testvére, a távközlési adó) makrogazdasági szempontból miért is hasznos? Mert így csak azt látom, hogy a fiúk kerestek valamit, amit mindenki használ, nehéz vagy lehetetlen megkerülni, így komoly ráfordítások és ellenőrzések nélkül is jön a sarc. Utánuk pedig a Vízözön elvtárs jön, oszt jónapot.

Kacsura 2013.11.14. 13:45:42

Végre valaki a vállalkozások szemszögéből is szól erről a "problémáról".

Fuvarozó kisvállalkozásként a többi teher mellett a tranzakciós díj úgy hiányzik, mint púp a hátról.

KolompárRómeó 2013.11.14. 13:45:48

Végre valaki adónak nevezi az adót. Mert ez nem illeték, azért - ha kötelező is és rohadtul nem kéri -, de kap valamit a polgár (pl. autó átírása). Ezért max. új stadiont kapunk. Igaz, azt se kértük.

VT Man 2013.11.14. 13:49:20

Jajj de gyenge cikk...

JitterAee 2013.11.14. 13:50:09

Nagyon nagy baj van. Akkor pofont még nem láttam a fidesztöl. Akkorát adtak maguknak hogy a fal adta a másikat. Nem is értem hogy lehetett ezt igy.
Ugyanis félre ment az agymosoda. Nagyon.
Van ugye az hogy februárban 150ezer forintot ingyenes lesz a kp felvétel.
De! Ez ugy jött át hogy INGYENES fel lehet venni 150 ezer forintot 2x. Nem egy nem két embertöl hallotam. Valami már tervezi a mosógépet vesz belöle, van aki fát. Valaki csak örül milyen jó a fidesz hogy a kisnyugdijasnak adnak 300ezer forintot februárban.
Ebböl jól kijönni már nem nagyon lehet.
Mondjuk ugy, tulmosták a dolgot és a fogalmakat nem ismeröknek igy jött át.

Carada 2013.11.14. 13:50:13

Annyira, de annyira szeretnék már egy olyan elemzést olvasni a tranzakciós díjról (és testvéréről, a távközlési adóról), amiben szépen elmagyarázza valaki, hogy a makrogazdasági hatásuk miért is jó? Mert így csak azt látom, hogy a fiúk kerestek valamit, amit mindenki használ, nehéz vagy lehetetlen kikerülni, és így komoly ráfordítások és ellenőrzések nélkül is jön a sarc, amúgy meg utánunk a Vízözön elvtárs, oszt jónapot.

Reconcept 2013.11.14. 19:24:18

@Carada: Kedves Carada,
köszönjük a kommentedet. Nagyon nehéz a kérdés, én is szívesen olvasnék adószakértői vagy államháztartási ügyekben jártas közgazdász véleményt. Az én véleményem is inkább csak „töredékes”. A magam részéről egyetértek azzal az iránnyal, hogy a jövedelem helyett a fogyasztás legyen adóztatva, és olyan adók legyenek, amelyek minimális adminisztrációs igényűek és gyorsan, hatékonyan beszedhetők, mert ezzel óriási megtakarítás érhető el nemzetgazdasági szinten. A gond inkább ott van szerintem, hogy most párhuzamosság figyelhető meg: fennmaradt minden adó, ami iszonyatosan megterheli a vállakozások adminisztrációs terheit, hatalmas kapacitásokat igényel a NAV oldalán is. Ha valaki mindent szabályosan akar csinálni, akkor szinte lehetetlen küldetésre vállalkozik.
Eközben az összes adóbevételre szüksége van az országnak, láthatóan és érthetően nehezen megy a költségek és jóléti kiadások lebontása. Viszont ha egyszerűen fizethető és ellenőrizhető adóink lennének kizárólag (az általad említett két adó pont ilyen), az óriási megtakarítást jelenthetne. Ez persze azt jelentené, hogy pl. a munkáltatói járulékokat drasztikusan csökkenteni kéne, viszont meg kellene növelni a tranzakciós illetéket 1%-ra...
Üdvözlettel,
Pilhál Zsolt

Reconcept 2013.11.14. 19:25:12

@Kacsura: Kedves Kacsura,
köszönjük a kommentedet. Minden plusz terhelés nehezebbé teszi a vállalkozási tevékenységet, ez biztos. Mindannyiunknak meg kell próbálni még tudatosabb „kincstárnoki” tevékenységet folytatni. Nagyobb összegeket egyben utalni és így a felső plafonokat kihasználni az utalási költségnél. Befektetési szolgáltatónál vezetett számlát is bekapcsolni: nagyobb pénzösszeget ott elhelyezni, betenni valamilyen likvid alapba, majd ha szükség van a forrásra a vállalkozásban, akkor nem a saját bankszámlánkra visszautalni, hanem egyből a partnernak, sokkal kisebb utalási költség mellett. Céges bankkártyát használni készpénz és utalás helyett. Ez 3 olyan egyszerű, hétköznapi lehetőség, amivel tudatosan élve éves szinten százezres összeget lehet megspórolni kisvállalkozóként is.

Üdvözlettel,
Pilhál Zsolt

Carada 2013.11.15. 08:55:18

@Reconcept: Köszönöm a válaszodat. Ugyan vitába szállok Veled az adóztatás elveiről is, felettébb érdekes összefoglalást olvastam az iksz.beszolunk.hu/ oldalon LFS tollából, olyan adatokkal, amiket már korábban is ismertem. De konkrétan erről a két adónemről (elnézést kérek mindenkitől, én is leilletékeztem és -díjaztam őket) szeretnék már végre hallani valami ideológiát. Nem vagyok nagy igényű, beérném olyan átlagos ostobaságokkal is, mint például hogy az e-útdíj bevezetése jobb szervezésre készteti majd a nagy kereskedelmi láncokat, ezentúl heti öt helyett csak három kamion megy ki a boltokhoz, hurrá környezetvédelem. Miért jó az, hogy az állam megvámolja a telekommunikációt és a pénzmozgást? Milyen járulékos jótéteménye van azon kívül, hogy kell a lóvé? Ki tudja, mire, mert még a látszatát sem kívánja fenntartani a kormány, hogy az ágazat fejlesztésére kívánná fordítani. A súlyadónál legalább még ezzel vakítottak. Mert ennyi erővel meg lehetne valósítani régi ötletemet is: minden magyar állampolgárt elzavarni tüdőkapacitás-mérésre, majd kivetni a levegőrongálási adót. Egyszerűen odatesszük a nyugdíjadó mellé, pont annyira nem jár utána semmilyen szolgáltatás... A nemzetközi bonyodalmak elkerülése végett a külföldieket mentesítjük alóla, kivéve, ha letelepednek Magyarországon.

Reconcept 2013.11.15. 09:43:27

Kedves Carada,
Tényleg csak laikus, de érdeklődő állampolgárként és nem szakemberként tudok ehhez hozzászólni. Vannak olyan adók, melyeknek semmilyen prevenciós, oktató, terhelő vagy egyéb „hátsó” szándéka, célja nincsen, egyszerűen csak beszedik őket. Ilyen a telekommunikációs adó. Úgy lehet felfogni, mintha egy plusz fogyasztási adó lenne ezen. Egyszerű terhelni, beszedni, azaz adótechnikailag egy kiváló újítás. Az egy másik kérdés, hogy az egyébként is nemzetközi összehasonlításban nem olcsó telekommunikáció (volt erről egy összehasonlítás a Portofolio.hu-n korábban) további drágításával versenyhátrányba kerülhetünk.
A tranzakciós adó egy másik kategória. Egyrészt azért tényszerűen a bankok nem terhelik át teljes egészében az ügyfelekre – a prémium szegmensekben biztosan. Másrészt van egy preferencia, hiszen a készpénzforgalom jobban terhelt. Ez az egyetlen tényleg előremutató elem sérül az ingyenes készpénz felvétel törvényi szabályozásával – mint ahogy erre kb. egy hónapja a Portfolio.hu, emlékeim szerint Madár István rá is mutatott.
Ezek az adók nem jók, sőt semmilyen adó nem jó. Csak éppen szükségszerű a közszolgáltatások fenntartásához. Az igazi kérdés, hogy mire fizetünk adót és azt milyen egyszerű befizetni, adminisztrálni, beszedni, ellenőrizni. Sajnos ebben van óriási hátrányunk.